GY.I.K.
Gyakran Ismételt Kérdések
2020. január 24-én hatályba lépett az energetikai szakreferens igénybevételére köteles gazdálkodó szervezetek által telepítendő almérők telepítési pontjainak, valamint az almérők alkalmazásával történő mérés minimális követelményeinek meghatározásáról szóló 1/2020. (I. 16.) MEKH rendelet (a továbbiakban: Rendelet). A szakmai visszajelzések alapján elkészült a Rendelet felülvizsgálata. A módosított szabályok 2020. július 1-én lépnek hatályba.
Jelen segédlet az 1/2020. (I. 16.) MEKH rendelet alkalmazásával kapcsolatos gyakran felmerülő kérdéseket gyűjti össze.
Jelen segédlet letölthető PDF formában, teljes egészében: INNEN
A legfrissebb információkért kérjük, kísérje figyelemmel a MEKH honlapját: enhat.mekh.hu
I. A rendelet hatálya, hatályba lépése
A rendelkezés bevezetésére az energiahatékonyságról, a 2009/125/EK és a 2010/30/EU irányelv módosításáról, valamint a 2004/8/EK és a 2006/32/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2012/27/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvben (a továbbiakban: Irányelv) foglalt tagállami kötelezettség teljesítése érdekében került sor, azonban az Irányelv nem írja elő konkrétan az almérő felszerelésére vonatkozó jogszabályi előírások megalkotását a tagállamok számára. Az almérők telepítési kötelezettségének hazai bevezetése a nagyobb energiafelhasználású gazdálkodó szervezetek energiamegtakarítást célzó intézkedéseinek és energiahatékony működésének elősegítése érdekében történt.
Almérőket a szakreferens alkalmazására köteles gazdálkodó szervezeteknek kell felszerelni, amennyiben rendelkeznek olyan berendezésekkel vagy berendezéscsoportokkal, amelyek teljesítménye meghaladja a Rendeletben előírt szinteket, vagy amelyek társasági adó kedvezményt vesznek igénybe energiahatékonysági beruházáshoz vagy felújításhoz.
A Rendelet a jogszabályoknak való megfelelés megkönnyítése, és a beruházások tervezhetősége érdekében lépcsőzetes bevezetést tartalmaz. Az almérőket a Rendeletben meghatározott telepítési pontokra 2021. január 1-ig, illetve 2022. január 1-ig kell felszerelni.
2021. január 1-ig | 2022. január 1-ig | |
önálló villamos berendezések (névleges teljesítmény) | >100 kW | >50 kW |
hőtermelő és klímaberendezések (névleges elektromos teljesítmény) | >140 kW | >70 kW |
egy betáplálási ponton keresztül megtáplált és technológiai sorba állított berendezések (egyidejű teljesítmény) | - | >100 kW |
Az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény 21/C. § (4) bekezdése szerint a Hivatal kétszázezer forinttól kétmillió forintig terjedő bírsággal sújtja azt az energetikai szakreferens igénybevételére köteles gazdálkodó szervezetet, amely – az almérő felszerelését is előíró – 21/B. § (1) bekezdésében meghatározott kötelezettségének nem tesz eleget. A bírság ismételten kiszabható, az ismételt bírság legkisebb összege az előzőleg megállapított bírság 150%-a, legmagasabb összege hárommillió forint lehet.
II. Az almérő, a telepítés folyamata
A Rendelet jelenleg csak a villamosenergia-fogyasztáshoz kapcsolódóan ír elő almérő telepítési kötelezettséget.
A Rendelet 4/A. § alapján, ha az elszámolási mérő megfelel a Rendeletben foglalt műszaki paramétereknek, valamint a kötelezett gazdálkodó szervezet az elszámolási mérőn mért adatokat közvetlenül megkapja és nyilvántartja, vagy legalább havi rendszerességgel a szolgáltatótól átveszi és nyilvántartja, akkor nem szükséges az elszámolási mérővel azonos ponton további almérőt felszerelni.
A Rendelet nem tartalmaz előírást az almérés kialakításához kapcsolódó előkészítő feladatokra vonatkozóan. Az előkészítés minden esetben az almérő felszerelésére kötelezett gazdálkodó szervezet, illetve a mérési pontok tervezésében, az almérők telepítésében részt vevő szakemberek feladata.
A Rendelet nem tartalmaz előírást az almérőként alkalmazott fogyasztásmérők kötelező hitelesítésére vonatkozóan, csak az alkalmazott almérő mérési pontossága került előírásra.
A Rendelet nem tartalmaz előírást az almérők által mért adatok mennyiségére és tárolási idejére vonatkozóan. A telepítési pontok sokszínűsége miatt nem adható minden esetkört hiánytalanul felölelő, pontos és részletes specifikáció, ennek kidolgozása a helyszín ismeretében az almérő felszerelésére kötelezett gazdálkodószervezet, illetve a mérési pontok tervezésében, a mérők telepítésében részt vevő szakemberek feladata.
A Rendelet előírásai alapján vagy az almérőnek kell alkalmasnak lennie az adattárolásra, vagy a mért adatokat továbbítania kell egy adatgyűjtő rendszerbe.
A Rendelet 2. § (1) bekezdése alapján az almérő váltóáramú hatásos villamos energia mérésére szolgáló fogyasztásmérő. A pillanatnyi fogyasztás – vagyis a pillanatnyi felvett teljesítmény – mérése nem alkalmas a Rendeletben megfogalmazott cél teljesítésére, annak kizárólag a két adatrögzítési időpont között eltelt idő során elfogyasztott energia mennyiségének megmérése tesz eleget.
A telepítési pontok sokszínűsége miatt nem adható általánosan használható, pontos és részletes specifikáció, ennek kidolgozása a helyszín ismeretében az almérő felszerelésére kötelezett gazdálkodó szervezet, illetve a mérési pontok tervezésében, az almérők telepítésében részt vevő szakemberek feladata.
A Rendelet 2. § (1) bekezdése nem tartalmaz megkötést arra vonatkozóan, hogy az almérőnek a mért berendezésektől elkülönült, vagy azzal – akár gyári kialakításából fakadóan – egybeépített berendezésnek kell-e lennie.
III. A telepítési pontok meghatározása
A Rendelet 3. § (2) bekezdésében hivatkozott betáplálási pont azt a külön áramköri védelemmel biztosított pontot jelenti, amelyet követően az ellátandó fogyasztó berendezés(ek) beépített legnagyobb egyidejű villamos teljesítményigénye meghaladja a MEKH rendeletben meghatározott értékeket.
A beépített legnagyobb egyidejű teljesítményigény a betáplálási pontot követően beépített fogyasztói berendezések számbavételével határozható meg. A betáplálási pontot követően beépített fogyasztói berendezések általában nem állandó terheléssel időszakosan üzemelnek, ezért üzemidejük alatt a felvett teljesítmény változhat. A beépített legnagyobb egyidejű teljesítményigény az azonos időben bekapcsolt fogyasztói berendezések legnagyobb együttes felvett teljesítményét jelenti.
A Rendelet szerint az energetikai szakreferens alkalmazására kötelezett gazdálkodó szervezetek 2022. január 1-ig kötelesek almérő felszerelésére az alábbi telepítési pontokra:
- elsősorban az 50 kW névleges teljesítményt meghaladó önálló villamos berendezések, és 70 kW névleges elektromos teljesítményt meghaladó hőtermelő és klímaberendezések betáplálási pontjaira (2021. január 1-ig 100 kW illetve 140 kW teljesítményt meghaladó gépek betáplálási pontjaira);
- másodsorban a 100 kW legnagyobb egyidejű teljesítményt meghaladó, egy betáplálási ponton keresztül megtáplált és technológiai sorba állított berendezések (különösen: gép, gépsor, gyártósor, üzemcsarnok, illetve épület) betáplálási pontjaira, mely érték számításánál az a) pont szerinti – már almérővel mért – berendezések figyelmen kívül hagyhatók (2021. január 1-ig nem kötelező berendezéscsoportok mérésére almérőt
felszerelni);
- kivételt képeznek a számítással meghatározható fogyasztású berendezések, valamint az átlagosan 1000 üzemóra/év (2021. január 1-ig 2000 üzemóra/év) üzemidőt el nem érő berendezések.
A Rendeletben meghatározott beépített teljesítmény értékek megítélése során az érintett berendezések névleges teljesítményének vizsgálata szükséges.
A Rendelet 3.§ (2) bekezdésének alkalmazása során a berendezések legnagyobb egyidejű teljesítményének vizsgálata szükséges. Amennyiben az egyidejű teljesítmény valamely okból – így például dokumentáció hiányában – nem állapítható meg, a betáplálási pont túláram védelme által biztosított teljesítmény vizsgálata alapján dönthető el az almérő telepítési kötelezettség.
A Rendelet 2. § és 3. §-a szerint almérővel csak villamosenergia-felhasználást szükséges mérni, a termelést nem.
A kérdés megválaszolásához az energiahatékonyságról szóló törvény végrehajtásáról szóló 122/2015. (V. 26.) Korm. rendelet 7/A. § (1a) bekezdése adhat iránymutatást, mely szerint „(…) a mérés nélkül továbbadott energia a továbbadó fogyasztásának számít”. A kérdésben leírt helyzetben meg kell vizsgálni, hogy a folyadékhűtő üzemeléséhez szükséges villamos energiát ki vételezi, és azt – mérés alapján – továbbadja-e. Amennyiben a bérbeadó a hűtést átalánydíjas szolgáltatásként nyújtja a bérlő részére (akár a bérleti díj fejében), úgy a folyadékhűtő villamosenergia felhasználásának mérésére a bérbeadónak kell almérőt telepíteni, amennyiben rá a Rendelet személyi hatálya kiterjed. Ezzel szemben, ha a folyadékhűtő villamosenergia felhasználása a bérlő felé mérés alapján elszámolt villamos energia részét képezi, a bérlőnek kell az almérő felszereléséről gondoskodnia, feltéve, hogy rá a Rendelet személyi hatálya kiterjed.
A Rendelet 2. § (1) bekezdése alapján az almérő váltóáramú hatásos villamosenergia mérésére szolgáló fogyasztásmérő, vagy fogyasztásmérő rendszer, tehát nem kötelező almérő telepítése azokra a fogyasztási pontokra, ahol egyenáramú villamosenergia felhasználása történik. Felmerülhet azonban almérő telepítésének a kötelezettsége az ilyen berendezések töltőinek betáplálási pontjain.
Kivételt képeznek azok a berendezések, amelyek villamosenergia-felhasználása a beépített teljesítmény és az üzemidő alapján meghatározható. A villamosenergia-felhasználás a beépített teljesítmény és az üzemidő alapján azonban biztosan nem határozható meg például azon berendezések vagy berendezéscsoportok esetében, amelyek szabályozás vagy vezérlés alapján az üzemidejük egy részében:
- a beépített teljesítménynél alacsonyabb teljesítményszinten is üzemszerűen tudnak működni, vagy
- működésüket képesek leállítani, amit üzemóra-számláló nem rögzít.
A fentiek alapján az almérő telepítési kötelezettség alól kivételt képezhetnek például az alábbi berendezések, rendszerek:
- Kültéri világítás (időkapcsolóval vagy alkonykapcsolóval ellátott)
- Szivattyú (frekvenciaváltó nélküli, fix üzemidő)
- Kompresszor (állandó fordulatú, fix üzemidő vagy üzemidő-számláló, vagy üresjárati üzemidő is mérve van és ismert az üresjárati teljesítmény)
- Légkezelők (szabályozatlan, ismert üzemidővel)
- Ventilátorok (állandó fordulatú, fix üzemidő)
- Bármilyen ismert teljesítményű berendezés ismert üzemidővel, ha az ismert teljesítményszinttől eltérő szinten nem tud üzemelni.
Kivételt képeznek továbbá azok a berendezések, amelyek üzemideje a tárgyévet megelőző három év átlagában a 2000 üzemóra/év értéket (2022. január 1-től 1000 üzemóra/év értéket) nem haladja meg.
Az üzemidő számításakor a meleg tartalék nem jelent kivételt.
IV. TAO kedvezmény igénybevétele
A Rendelet 4. §-a szerint az energetikai szakreferens alkalmazására kötelezett gazdálkodó szervezet energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás, felújítás adókedvezményének igénybevétele esetén köteles almérőt felszerelni, tehát az almérőt az adókedvezmény igénybevételéig kell üzembe helyezni, ez a nap lesz a fogyasztásmérési igény kezdete.
Amennyiben a kérdéses világítási rendszer nem esik a Rendelet 3. § (4) bekezdés a) vagy b) bekezdésének hatálya alá, de az energiafelhasználása meghatározható számítással a beépített teljesítmény és az üzemidő alapján, akkor nem szükséges a 4. § szerinti beruházás vagy felújítás esetében sem a fogyasztásának meghatározására almérőt telepíteni.
A Rendelet 4. §-a nem tartalmaz korlátozást arra nézve, hogy a kérdéses beruházás vagy felújítása milyen arányban jár villamos energia megtakarítással. Amennyiben a projekt villamosenergia felhasználást érint, és a projekt megkezdésének napja a Rendelet hatályba lépését követő időpont, az almérő telepítése kötelező.
V. Az adatok felhasználása
Az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény 21/B. § (2) bekezdés b) pontjában előírt feladat megfelelő teljesítése érdekében az almérő felszerelésére kötelezett gazdálkodó szervezetnek a mérési adatokat hozzáférhetővé kell tenni az általa alkalmazott energetikai szakreferensnek vagy energetikai szakreferens szervezetnek.
Az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény 21/B. § (2) bekezdése szerint:
„(2) Az energetikai szakreferens feladata az energiahatékonysági szemléletmód, energiahatékony magatartásminták meghonosításának elősegítése az igénybevételére köteles gazdálkodó szervezet működésében és döntéshozatalában. Ennek keretében:
- figyelemmel kíséri a gazdálkodó szervezet energiafelhasználásának változásait, valamint az energiahatékonysági intézkedések megvalósítását,
- a MEKH elnökének rendeletében meghatározott berendezések, technológiai folyamatok vonatkozásában az energetikai folyamatok, megtakarítások nyomon követése érdekében alkalmazott almérők adatait nyilvántartja és azokat a c) pont szerinti jelentésben feltünteti,
- tevékenységéről e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott tartalmú és rendszerességű jelentést ad a gazdálkodó szervezet számára, d) közreműködik a 22/C. § szerinti jelentés elkészítésében,
- e) részt vesz a gazdálkodó szervezet alkalmazottai energiahatékonysági szemléletének kialakításában.”
Az energiahatékonyságról szóló törvény végrehajtásáról szóló 122/2015. (V. 26.) Korm.
rendelet 7/A. § (2) bekezdés e) pontja szerint:
„(2) Az energetikai szakreferens
(…)
e)összefoglaló éves jelentést készít az igénybevételére köteles gazdálkodó szervezet számára készített havi jelentések alapján a havi jelentésekkel érintett évet követő év május 15-ig a végrehajtott energiahatékonysági fejlesztések, alkalmazott üzemeltetési megoldások által elért energiamegtakarítási eredményekről, amelyet az igénybevételére köteles gazdálkodó szervezet május 31-ig honlapján közzétesz, (…)”
A fenti adatszolgáltatást a szakreferensnek először a 2020. évről szóló éves jelentésében kell teljesíteni 2021. június 30-ig.
